2026. november 18., szerda, 18 óra 30 perc, Szeged Városi Rock Klub
Szó-Szín-Pódium: Születni kell rá vagy tanulható?
Akik beszélgetnek: Bátyi Zoltán, Bene Zoltán, Cseklye Balázs, Reke Balázs
A szépírói véna vajon istenadta tehetség, vagy kemény munkával elsajátítható mesterség? Tartsanak velünk egy izgalmas beszélgetésre, ahol a kreatív írást járjuk körül, a technika és az ihlet, a tehetség és a mesterségbeli tudás arányának örök dilemmáját boncolgatjuk!
2026. november 16., hétfő, 17 óra, Somogyi-könyvtár, Zeneszoba
Kaj Ádám: Szent László útján című kötetének bemutatója
A szerzővel Bene Zoltán beszélget
„Kaj Ádám erőteljes színházi vízióit mindig is gondolati, lelki, hitbéli mértékletesség jellemzi. Elmegy minden határig, ameddig érdemes és lehet, mint egy zarándok, magára vállalja annak terhét és veszélyeit, aztán visszatér közénk és megmutat mindent. Elsőrangú irodalmi és színházi tehetség, többek között azért, mert nagy benne az alázat. Ez teszi alkalmassá vallási témák színrevitelére, és ebben az esetben megírására is. Felkészült költő, aki számára nem idegen az oratórium, misztériumjáték terepe sem. Belső értékrend vezérli, képes nevet adni ennek az erőnek, megszemélyesíteni és láthatóvá tenni mások számára, ahogy ezt minden jelentős művész teszi, aki látja, amit ír, és meri látni, ami láthatatlan.” (Vörös István)
2026. szeptember 30., Szeged Városi Rock Klub, 18:30
A Szeged Városi Rock Klub és az Areión Kulturális Egyesület szervezésében immár több éve megrendezésre kerülő Szó-Szín-Pódium szeptemberi alkalmán ismét különleges kulturális estére várjuk az érdeklődőket.
Az est vendége Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző és zenész lesz, akinek munkásságában az irodalom és a zene szorosan összekapcsolódik. Írásaiban és dalszövegeiben egyaránt fontos szerepet kapnak az emberi történetek, a hétköznapi helyzetek, a humor, az irónia és a világunkra való érzékeny reflektálás. Berta Zsolt különleges hangvételű alkotói világát ezúttal egy beszélgetés keretében ismerhetjük meg.
Beszélgetőtársa Bene Zoltán József Attila-díjas író lesz, aki Szegedhez szorosan kötődő alkotóként a kortárs magyar irodalom egyik markáns képviselője. Regényeiben, novelláiban és esszéiben történelem, jelenkor, emberi sorsok és közösségi kérdések találkoznak, miközben mindig fontos szerepet kap a gondolatébresztő, személyes hang.
A beszélgetést követően színpadra lép a PerHecc Trupp, amely sajátos zenei világával, karakteres szövegeivel és műfaji határokat átlépő dalaival különleges koncertélményt kínál. Az est során a zenekar legújabb, Szívek, szarvak, farkak című dupla albumának dalaiból is hallhatunk válogatást.
Egy este irodalomról, zenéről, történetekről és az emberről – őszinte gondolatokkal, humorral és élő muzsikával.
„Külcsínnél sokkal fontosabb / a mértéktartásotok.” – hangzik el a darabban. De irodalmilag a mértéktartás is forma. Ugyanez a helyzet a filozófiában és/vagy teológiában, sőt, a történelemben. A színházban is az a jó, ha a mérték adja meg és korlátozza a külcsínt. Kaj Ádám erőteljes színházi vízióit mindig is gondolati, lelki, hitbéli mértékletesség jellemzi. Elmegy minden határig, ameddig érdemes és lehet, mint egy zarándok, magára vállalja annak terhét és veszélyeit, aztán visszatér közénk és megmutat mindent. Elsőrangú irodalmi és színházi tehetség, többek között azért, mert nagy benne az alázat. Ez teszi alkalmassá vallási témák színrevitelére, és ebben az esetben megírására is. Felkészült költő, aki számára nem idegen az oratórium, misztériumjáték terepe sem. A zarándoklatra indulók ezt az intést is kapják a darabban: „A mennyekben kincset érhet / földi lemondásotok.” – mindez árulkodik a szerző határozott világképéről, melyben az alkotói ars poétika egybefonódik az etikai alapvetéssel. Belső értékrend vezérli, képes nevet adni ennek az erőnek, megszemélyesíteni és láthatóvá tenni mások számára, ahogy ezt minden jelentős művész teszi, aki látja, amit ír, és meri látni, ami láthatatlan. (Vörös István)
„Aki ismeri Diószegi Szabó Pál sorait és dalait, tudja: nála a klasszikus versforma és a modern lélek olyan természetességgel találkozik, mint a folyó a tengerrel. Dalaiban a középkori vágánsok szabadságvágya és a mai ember vívódása olvad össze egyedülálló zenei és szövegszövetbe, ahol minden akkordnak súlya, minden szónak dallama van. Nem csupán rímeket farag, hanem érzelmi tájakat fest, amelyek egyszerre hordozzák a történelmi mélységet és a gitárhúrok vibráló, őszinte intimitását.” (Bene Zoltán)
„Aki hallotta már a költő verseit saját megzenésítésében, tudja, hogy a költészet számára mindig egyúttal zene és ritmika, amely megerősíti azt a tényt, hogy Diószegi Szabó Pál a szellemi örökséget őrző, korszakokon átmutató költői-versesztétikai magatartást képviseli.” (Bogoly József Ágoston)
„Az Édesapámmal való hasonlóság, a természet és jellembeli tisztaság egyre közelebb hozta hozzám Diószegi Szabó Pált. A hasonló családi háttér, a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium, a tanítás szenvedélye és a kálvinista hitvallás is. Gyerekként az alföldi tanya világát ugyanúgy az olümposzi istenekkel népesítették be, az antik görög és latin kultúra és nyelv bűvkörébe kerültek. Költészete ehhez újszerű tartalmat társít, az űr és a világmindenség modern vívmányait csempészi bele. Az sem jelent gondot számára, ha latin nyelven kell verset írni vagy angolul, zsoltárokat. A hagyományos költői témák, így a szerelem és a természet központi szerepe mellett, életének gondjai és kudarcai, a közéleti szerepvállalása is megjelennek a versekben. Alkotásaiban kifejeződik a susáni identitása is. Közöttünk ez is erősíti az érzelmi kötődést, mert nekünk Susán volt a jellemformáló kohónk.” (Sipka Rózsa)
„Diószegi Szabó Pál nem konjunktúrakövető költő. Akár úgy is fogalmazhatnék: konzervatív költő. Nem prózaverseket ír. Költeményeinek inherens alkotóeleme, sine qua non-ja a kötött ritmus, a rím. Szövegei arról árulkodnak, hogy alkotójuk nemcsak költő, hanem dalszerző, előadóművész is. Benne áll a hagyományban. Nem akar minden áron túllépni azokon a kritériumokon, amelyek a verset verssé teszik. Nem relatív, hanem abszolút mércével mér. Ragaszkodik ahhoz, hogy költeményeiben az igen igen legyen, a nem pedig nem.” (Mórocz Gábor)
„Csendes–szelíd demonstráció a posztmodern kirakat előtt. Fegyelmezett feltárulkozás.” (Sándor Miklós)
2026. június 18., 18 óra, Café el Paso (Szeged, Gutenberg u. 10.)
Beszélgetés Scheer Róberttel Nagyanyám könnyeb álmot ígér – Női sorstalanság és Tel-Aviv macskája című köteteiről. Beszélgetőpartner: Bene Zoltán Scheer Róbert 1973-ban született a romániai Nagykárolyban. Gyermekkorát Erdélyben töltötte, ahol az iskolában románul tanult, miközben otthon magyarul beszélt. 1985-ben családjával Izraelbe emigrált, ahol megtanult héberül és 1991-ben Petah Tikvában érettségizett. Rövid ideig szolgált az izraeli hadseregben, de pacifista meggyőződése miatt elbocsátották. 1992-ben Ausztráliában rockzenekart alapított, majd zenei producerként és tolmácsként dolgozott Izraelben. 1996–97-ben Londonban koncertezett együttesével. 1999-ben a haifai egyetemen tanult filozófiát és művészettörténetet, 2002-ben mesterfokozatot szerzett, majd DAAD-ösztöndíjjal a Tübingeni Egyetemen folytatta tanulmányait. 2003 és 2022 között Tübingenben élt, szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 2022 szeptemberében Magyarországra költözött, ahol Debrecenben egy olasz vendéglőben pincérként, valamint Hajdúszoboszlón egy szállodában recepciósként dolgozott. 2024-ben kezdett el anyanyelvén, magyarul írni, ami mindig is az álma volt.
2026. június 17., szerda, 18:30, Szeged Városi Rock Klub (Stefánia 6.)
Az idén 10. alkalommal megjelenő Szegedi horizont antológia ezúttal a szegedi és Szegedhez kötődő szerzők 2025-ben, folyóiratokban megjelent műveiből válogat. Az est az antológiát több felől közelíti: fölolvasással, zenével, beszélgetéssel. Résztvevők: Bene Zoltán és Diószegi Szabó Pál, a kötet szerkesztői, Varga Norbert, a Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetője, a Naked SZESZ frontembere és a Szegedi Egyetemi Színház színészei