Kaj Ádám: Szent László útján

„Külcsínnél sokkal fontosabb / a mértéktartásotok.” – hangzik el a darabban. De irodalmilag a mértéktartás is forma. Ugyanez a helyzet a filozófiában és/vagy teológiában, sőt, a történelemben. A színházban is az a jó, ha a mérték adja meg és korlátozza a külcsínt. Kaj Ádám erőteljes színházi vízióit mindig is gondolati, lelki, hitbéli mértékletesség jellemzi. Elmegy minden határig, ameddig érdemes és lehet, mint egy zarándok, magára vállalja annak terhét és veszélyeit, aztán visszatér közénk és megmutat mindent. Elsőrangú irodalmi és színházi tehetség, többek között azért, mert nagy benne az alázat. Ez teszi alkalmassá vallási témák színrevitelére, és ebben az esetben megírására is. Felkészült költő, aki számára nem idegen az oratórium, misztériumjáték terepe sem. A zarándoklatra indulók ezt az intést is kapják a darabban: „A mennyekben kincset érhet / földi lemondásotok.” – mindez árulkodik a szerző határozott világképéről, melyben az alkotói ars poétika egybefonódik az etikai alapvetéssel. Belső értékrend vezérli, képes nevet adni ennek az erőnek, megszemélyesíteni és láthatóvá tenni mások számára, ahogy ezt minden jelentős művész teszi, aki látja, amit ír, és meri látni, ami láthatatlan. (Vörös István)

Testi-lelki vándorlás Váradig. Szemes Péter beszélgetése Kaj Ádámmal az Országúton

Diószegi Szabó Pál: Karcsúbbak az álmok?

„Aki ismeri Diószegi Szabó Pál sorait és dalait, tudja: nála a klasszikus versforma és a modern lélek olyan természetességgel találkozik, mint a folyó a tengerrel. Dalaiban a középkori vágánsok szabadságvágya és a mai ember vívódása olvad össze egyedülálló zenei és szövegszövetbe, ahol minden akkordnak súlya, minden szónak dallama van. Nem csupán rímeket farag, hanem érzelmi tájakat fest, amelyek egyszerre hordozzák a történelmi mélységet és a gitárhúrok vibráló, őszinte intimitását.” (Bene Zoltán)


„Aki hallotta már a költő verseit saját megzenésítésében, tudja, hogy a költészet számára mindig egyúttal zene és ritmika, amely megerősíti azt a tényt, hogy Diószegi Szabó Pál a szellemi örökséget őrző, korszakokon átmutató költői-versesztétikai magatartást képviseli.” (Bogoly József Ágoston)


„Az Édesapámmal való hasonlóság, a természet és jellembeli tisztaság egyre közelebb
hozta hozzám Diószegi Szabó Pált. A hasonló családi háttér, a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium, a tanítás szenvedélye és a kálvinista hitvallás is. Gyerekként az alföldi tanya világát ugyanúgy az olümposzi istenekkel népesítették be, az antik görög és latin kultúra és nyelv bűvkörébe kerültek. Költészete ehhez újszerű tartalmat társít, az űr és a világmindenség modern vívmányait csempészi bele. Az sem jelent gondot számára, ha latin nyelven kell verset írni vagy angolul, zsoltárokat. A hagyományos költői témák, így a szerelem és a természet központi szerepe mellett, életének gondjai és kudarcai, a közéleti szerepvállalása is megjelennek a versekben. Alkotásaiban kifejeződik a susáni identitása is. Közöttünk ez is erősíti az érzelmi kötődést, mert nekünk Susán volt a jellemformáló kohónk.” (Sipka Rózsa)


„Diószegi Szabó Pál nem konjunktúrakövető költő. Akár úgy is fogalmazhatnék: konzervatív költő. Nem prózaverseket ír. Költeményeinek inherens alkotóeleme, sine qua non-ja a kötött ritmus, a rím. Szövegei arról árulkodnak, hogy alkotójuk nemcsak költő, hanem dalszerző, előadóművész is. Benne áll a hagyományban. Nem akar minden áron túllépni azokon a kritériumokon, amelyek a verset verssé teszik. Nem relatív, hanem abszolút mércével mér. Ragaszkodik ahhoz, hogy költeményeiben az igen igen legyen, a nem pedig nem.” (Mórocz Gábor)


„Csendes–szelíd demonstráció a posztmodern kirakat előtt. Fegyelmezett feltárulkozás.” (Sándor Miklós)

Jókai-inspirációk. 20 írás a 200 éve született Jókai Mór tiszteletére

Ez a kötet 20 szépirodalmi szöveget tartalmaz, amelyeket egytől egyig a 200 éve született Jókai Mór inspirált. Az antológia gerincét egy 2024. és egy 2025. évi Magyar Széppróza Napi rendezvény alkotja. 2024-ben a Szeged Városi Rock Klubban hangzott el Bátyi Zoltán, Bene Zoltán, H. Balogh Gyula, Reke Balázs, Sándor Zoltán és Sarnyai Benedek egy-egy, a Jókai rock kifejezésre született novellája, 2025-ben pedig a szegedi Dóm Látogatóközpontban Bene Zoltán, Döme Barbara, Király Farkas és Reke Balázs Jókai és Szeged témára írott prózái. Ehhez a tíz alkotáshoz csatlakozik jelen kötet lapjain tíz másik: Böszörményi Zoltán, Diószegi Szabó Pál, Gáspár Ferenc, Juhász Kristóf, Kaj Ádám, Nagy Koppány Zsolt, Oberczián Géza, Szeder Réka, Vajda Anna Noémi és Veszelka Attila írásai.

A Jókai-inspirációk bemutatójáról a Heti Közélet magazinban:

Bátyi Zoltán: Terenák szép városa

Lehetünk Isten kőmarkában vagy éppen egy kukában, aranyat keresve, Szindbádra lelve a szemétben, kapuzárás előtt, zöld asztal mellett mélázhatunk Lajos kalapácsán, töprenghetünk az angyalról a falon, a csokoládéról a szatyorban, a sajtról a padon vagy éppen Jókai bombájáról, miközben egy kutya fészkelődik a kabátban, térdel a király, felhőgólt ünnepelnek, megszólal Sophie Marceau telefonja, betonkölni illata terjeng, gyémántlánc csillan, szeplőssé lesz a szerelem és Terenák szép városa belopja magát a szívünkbe. Bátyi Zoltán történetei az élet napos és árnyas oldalát egyaránt megmutatják nekünk, olvasóknak, akik képtelenek vagyunk nem magunkénak érezni az örömöt és a bánatot, mert Bátyi bevon minket, történetei átjárnak, belénk ízesülnek, mint talált kincsek egy tengernagy kalandban.

A kötet bemutatójáról készült anyag a Heti Közélet magazinban:

Csontos Márta: Élettapasztalat és írói kompetencia

Bene Zoltán: Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai

Szücs Gréta rajzaival

„Nem is tudom, mikor olvastam utoljára olyan, az elejétől a végéig »állatlélektani« szemléletű könyvet, mint a Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai. Talán Fekete István tudta ezt nagyon, s persze a Dzsungel könyve, amely talán az első efféle lehetett. Nem gyerekmesék ezek, legalábbis abban az értelemben semmiképpen, hogy nem estimesélni valók, sokkal inkább önálló olvasásra.
Finomak, érzékenyek ezek a kis jelenetek, amelyeket végig macskai látásmóddal tálal a szerző – nem találkoztam ehhez hasonló megoldással a kortárs irodalomban, illetve aki ilyesmivel próbálkozik, az vagy nyálas lesz, vagy teljesen mesei. Ezek a történetkék – amelyek hagyományos értelemben talán nem is mesék, hanem jegyzetek egy macskanaplóból – macskaperspektívából, viselkedés(lélek)tanilag, érzelmileg teljesen reálisak. (Igen, azt hiszem, ilyen értelemben tényleg a Fekete István-i világ lehet a szellemi előzmény.)
Komoly könyv a Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai – nagy, komoly gyerekeknek. És minden életkorú macskásnak.
A történetekhez készült rajzok világa, az ábrázolás stílusa tökéletesen eltalált, nem cuki rajzfilmfigurákként ábrázolja a macskavilágot, hanem felnőttesen láttat állatkaraktereket. Tökéletesen illik a történetekhez!”

Juhász Kristóf, író, kritikus, mesemondó

Juhász Kristóf: Marosvölgyi Bonifác nézőpontja

Nagy Koppány Zsolt: A macska neve: Bonifác

Csík Mónika: Bepillantás Macskavilágba

Poétikon, 2025. július 25.: Viola Szandra beszélget Bene Zoltánnal a Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai valamint a Söténd című köteteiről

Veszelka Attila: Történetek a Gólyavár betérőből

„A Történetek a Gólyavár betérőből ciklus költeményei és versei valós történeteken alapulnak, mely történeteket a szerző a szintúgy valóságos Gólyavár betérőben mesélt, vagy éppen hallott. Olyan, a kocsmai zsargon szintjére »butított« szövegek, melyek a valóságtól csupán leheletnyire elemelve tükrözik vissza a mai magyar társadalom széles spektrumának életét, gondolkodásmódját. Tehetik ezt azért, mert a Gólyavár italmérésben éppen úgy megfordul a rakodómunkás és a kukás, mint a sebészprofesszor, avagy a repülőpilóta. A csapszékben elfogyasztott alkohol, furcsa mód, egy platformra hozza ezeket a köznapi életben egymástól fényévnyi távolságokra létező egzisztenciákat egy, az ottani légkörben kialakult »konyhanyelv« segítségével. A klasszikus formákhoz szokott tollnok is kilép komfortzónájából, s elhagyva a megszokott kereteket, hol indulatosan, hol együttérzéssel, hol vérbő humorral szemléli és ábrázolja a Gólyavár sokszínű figuráit és történéseit, s nem utolsó sorban önmagát.
A könyv második része (Kéményfüst) a költő válogatott verseiből és költeményeiből kínál ízelítőt.”

Máté Zsolt: Akivel oldottál, azzal köss 2.

„Szeged – ropogós napfény, a Városra zúduló Tisza, az ezeréves térbeli történelem, a történeti topográfia – ez az, ami leköt. A mérnöki és bölcseleti tudomány által föltárt városi és társadalmi térszerkezet új szemléletű megismerését kínálom a Város ismerőinek és megismerőinek.
– Akivel oldottál, azzal köss! Hajós mondás, ami arra utal, hogy élni hűségben kell.
Előző könyvemnek  is ezt a címet adtam. A mostanit a munka második kötetének tekintem. Szeged egy-egy jellegzetes helyét és a történetének fordulópontjaihoz kötődő településrajzi sajátosságait vettem szemügyre. Újdonság, hogy a kötetben helyt kaptak a defterek – török adójegyzékek – kiaknázhatóságának tanulságai és általam kutatott példái. Ezekhez, a Szegedhez közvetlenül nem kapcsolódó témákhoz is Szeged kapcsán jutottam el. Szeged középkori helyrajzának az előző kötetben megjelent rekonstrukciója során figyeltem fel arra, hogy a defterek a 16. századi történelmünk gazdag forrásai, amelyek településszerkezeti rekonstrukciók tág lehetőségét kínálják olyan korszakból, amelyből a térképi adatok szinte teljesen hiányoznak. A kötetben az általános tanulságokon túl Buda, Csongrád és Pécs kora-újkori helyrajzát a defterek alapján veszem vizsgálat alá.” (Máté Zsolt)

Bátyi Zoltán: Krétarajzok, gázgyár falára

„Bátyi Zoltán novellái bizonyítják, hogy szerzőjük igazi Mesélő. Azon történetmondók örököse, akik régen a kukoricafosztás közben szóval tartották a munkálkodókat, vagy akik tábortüzek mellett, elalvás előtt nyújtottak vigaszt és megnyugvást társaiknak a történeteikkel. Olyan író, akit nem az irodalmi trendek érdekelnek, noha, amikor helye és szerepe van, használ bármiféle elbeszélői módszert; olyan író, akinek a történet és a mesélés a lényeges – de sokkal több is annál: egyenesen a lételeme a történetmesélés.” (Bene Zoltán)

A kötetről írták:
Bene Zoltán: Az élet szép (Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat)

Weiner Sennyey Tibor: Weöres Sándor kozmikus költészete és titkos világai

„Weiner Sennyey eredeti módon tudja megfogni Weöres nagyságát. Mert Hamvas életműve felől közelít hozzá. Hamvas népszerűségének oka éppen a posztmoderntől eltérő, mondhatnánk premodern, mindent felölelni kívánó gondolkodása, és tagadhatatlan, hogy ez Weöresre is jellemző. Ő sem egyszerűen költő, hanem a költészet segítségével ragad meg ismeretlen, elmondhatatlan, titkos tartományokat.” (Vörös István)

A kötetről írták:
Vörös István recenziója (Vigilia)

Tóth Marcell: Szegedi vitézek, vitéz szegediek

„A Tóth Marcell jegyezte kötetet számos korabeli dokumentum másolata és fotók sokasága teszi teljesebbé, de sajnálatos módon igen gyenge minőségben. A kötet jobb minőségű papírt/nyomdát érdemelt volna! Talán lesz majd egy újabb, kiegészített, javított kiadás, amibe a felvettet »statisztikai elemzés« és a jobb minőségű mellékletek — reményeim szerint — bekerülhetnek.” (Szakály Sándor)

A kötetről írták:
Szakály Sándor: Haszonnal forgatható adattár (FONS)
Tóth István: Szegedi vitézek, vitéz szegediek (Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat)