Szó-Szín-Pódium: Jókai 200. Jókai Mór és a magyar képregény

2025. március 5., szreda, Szeged Városi Rock Klub, 18 óra 30 perc

A magyar képregénytörténelem fontos kiindulópontjai az idén 200 éve született Jókai Mór élclapjai, A Nagy Tükör és az Üstökös. Klics Károly és Jankó János nem csak az első magyar karikaturisták, de az első képregény-rajzolók is, s mind a kettő mellett és mögött ott áll Jókai.
Bene Zoltán József Attila-díjas író Pilcz Roland képregényalkotóval, Szabó Zoltán Ádám képregényes szakíróval és Váradi A. Gábor képregényíróval és -kutatóval beszélget a magyar képregény kezdeteiről, múltjáról és jelenéről.

Magyar Széppróza Napja: Szó-Szín-Pódium: Jókai200 – Jókai Mór és a magyar képregény

2025. március 5., szerda, 18 óra 30 perc, Szeged Városi Rock Klub (Stefánia 6.)

A magyar képregénytörténelem fontos kiindulópontjai az idén 200 éve született Jókai Mór élclapjai, A Nagy Tükör és az Üstökös. Klics Károly és Jankó János nem csak az első magyar karikaturisták, de az első képregény-rajzolók is, s mind a kettő mellett és mögött ott áll Jókai.

Bene Zoltán József Attila-díjas író Pilcz Roland képregényalkotóval, Szabó Zoltán Ádám képregényes szakíróval és Váradi A. Gábor képregényíróval és -kutatóval beszélget a magyar képregény kezdeteiről, múltjáról és jelenéről.

Magyar Széppróza Napja – Jókai200

2025. február 18., kedd, 17 óra 30 perc, Dóm Látogatóközpont (Szeged, Dóm tér 16.)

Beszélgetés Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az írófejedelemről, a magyar nyelvű szépprózáról, a színházi Jókairól és Jókai-filmekről – meglepetésekkel

Részvevők: Bene Zoltán József Attila-díjas író; Döme Barbara író, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztő-helyettese; Kaj Ádám rendező, a Babits Mihály Színház művészeti vezetője; Király Farkas József Attila díjas író, költő, szerkesztő, az Országút főszerkesztő-helyettese; Reke Balázs Móricz Zsigmond-ösztöndíjas író, filmesztéta.

A Szó-Szín-Pódium vendége a Törzsasztal Műhely

2025. január 22., szerda, 18 óra 30, Szeged Városi Rock Klub

„Törzs, ami alkalmi összetételében változékony, mégis állandó csoport” – így vall magáról a Törzsasztal Íróműhely. A főként szegedi egyetemistákból álló közösség 2017 őszén indult, törzshelyük a Jazz Kocsma volt. A műhely fiatal alkotói közül néggyel, Csabay-Tóth Bálinttal, Ferencz Hedviggel, Pavlovits Gittával és Veszprémi Szilveszterrel Bene Zoltán beszélget irodalomról, pályakezdésről, alkotásról, műhelymunkáról.

Bene Zoltán: Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai

Szücs Gréta rajzaival

„Nem is tudom, mikor olvastam utoljára olyan, az elejétől a végéig »állatlélektani« szemléletű könyvet, mint a Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai. Talán Fekete István tudta ezt nagyon, s persze a Dzsungel könyve, amely talán az első efféle lehetett. Nem gyerekmesék ezek, legalábbis abban az értelemben semmiképpen, hogy nem estimesélni valók, sokkal inkább önálló olvasásra.
Finomak, érzékenyek ezek a kis jelenetek, amelyeket végig macskai látásmóddal tálal a szerző – nem találkoztam ehhez hasonló megoldással a kortárs irodalomban, illetve aki ilyesmivel próbálkozik, az vagy nyálas lesz, vagy teljesen mesei. Ezek a történetkék – amelyek hagyományos értelemben talán nem is mesék, hanem jegyzetek egy macskanaplóból – macskaperspektívából, viselkedés(lélek)tanilag, érzelmileg teljesen reálisak. (Igen, azt hiszem, ilyen értelemben tényleg a Fekete István-i világ lehet a szellemi előzmény.)
Komoly könyv a Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai – nagy, komoly gyerekeknek. És minden életkorú macskásnak.
A történetekhez készült rajzok világa, az ábrázolás stílusa tökéletesen eltalált, nem cuki rajzfilmfigurákként ábrázolja a macskavilágot, hanem felnőttesen láttat állatkaraktereket. Tökéletesen illik a történetekhez!”

Juhász Kristóf, író, kritikus, mesemondó

Juhász Kristóf: Marosvölgyi Bonifác nézőpontja

Nagy Koppány Zsolt: A macska neve: Bonifác

Csík Mónika: Bepillantás Macskavilágba

Poétikon, 2025. július 25.: Viola Szandra beszélget Bene Zoltánnal a Marosvölgyi Bonifác élete és kalandjai valamint a Söténd című köteteiről